- Öt…
Négy… Három… Kettő – a körülöttem lévő harsogó tömeg hangja térített vissza
gondolataimból. Kint álltunk a hidegben, de nem fáztam. Harry karjai szorosan
fonódtak derekam köré, míg én kezeimet tarkóján pihentettem. Izgatottan vártuk,
hogy ténylegesen is egy újévet kezdjünk meg.
- Egy – mindenki felkiáltott és boldogan, nevetve koccintott a körülöttük lévőkkel. Nem számított, hogy barát vagy ellenség az illető. Az emberek fátylat borítottak a múltra és az új év kezdetével tiszta lappal nyitottak.
- Egy – mindenki felkiáltott és boldogan, nevetve koccintott a körülöttük lévőkkel. Nem számított, hogy barát vagy ellenség az illető. Az emberek fátylat borítottak a múltra és az új év kezdetével tiszta lappal nyitottak.
Felnéztem
Harry csillogó szemeibe és lágy, mégis forró csókkal vágtunk neki az újévnek.
Ebben a csókban minden benne volt. Minden érzés, amit kiváltottunk a másikból
fél év alatt.
- Szeretlek, Harry – suttogtam ajkaira. Egy kicsit megremegett, ami miatt muszáj volt mosolyognom.
- Szeretlek, baby – vigyorgott le rám. Most már nem azért sértődök meg, mert így szólít, hanem azért, ha nem. Teljesen beleszerettem. Nem akarom megváltoztatni. Nem akarom, hogy kevesebb tetoválása legyen. Nem érdekel, hogy néha makacs és szitkozódik. Úgy szeretem, ahogy van. – Remélem, hogy 2014-et is veled búcsúztatom. Na, meg persze a többit is – nevetve néztem ragyogó zöld szemeibe, de úgy láttam, hogy komolyan gondolja, amiket mondott. Talán benőtt a feje lágya. Az elmúlt hónapokban egy kicsit komolyabb lett. Amikor játssza a mindent tudó bölcset, akkor persze az agyamra megy és megmondom neki, hogy még mindig idióta. Nem sértődik meg, inkább visszaszól. Ez így megy nálunk, de legalább nem unalmas a kapcsolatunk. Nem kell mindig mindenben egyet értenünk.
- Szeretlek, Harry – suttogtam ajkaira. Egy kicsit megremegett, ami miatt muszáj volt mosolyognom.
- Szeretlek, baby – vigyorgott le rám. Most már nem azért sértődök meg, mert így szólít, hanem azért, ha nem. Teljesen beleszerettem. Nem akarom megváltoztatni. Nem akarom, hogy kevesebb tetoválása legyen. Nem érdekel, hogy néha makacs és szitkozódik. Úgy szeretem, ahogy van. – Remélem, hogy 2014-et is veled búcsúztatom. Na, meg persze a többit is – nevetve néztem ragyogó zöld szemeibe, de úgy láttam, hogy komolyan gondolja, amiket mondott. Talán benőtt a feje lágya. Az elmúlt hónapokban egy kicsit komolyabb lett. Amikor játssza a mindent tudó bölcset, akkor persze az agyamra megy és megmondom neki, hogy még mindig idióta. Nem sértődik meg, inkább visszaszól. Ez így megy nálunk, de legalább nem unalmas a kapcsolatunk. Nem kell mindig mindenben egyet értenünk.
***
Azt
mondják, hogy egyszer mindennek vége lesz. A boldogság elszáll. Talán igazuk
van, de nem érdekel. Régebben még hittem volna, de ma már nem. Hiszen jött Ő és
megtanított a mának élni. Nem foglalkozunk a holnappal. Csak és kizárólag a
jelenre koncentrálunk.
Az
elmúlt egy évben rengeteget tanultam, közben hibáztam, de semmin sem
változtatnék. Az év legnagyobb ajándéka kétségkívül Ő volt. Amikor kimondtam
neki a bűvös szót, még nem tudtam, miként fog reagálni. Aztán egyszer csak
könnyeket véltem felfedezni szemeiben. Örömében felkapott és megpörgetett
párszor a levegőben. Akkor tudtam, hogy a köztünk lévő kapocs erősebb és
bensőségesebb lett. A karácsonyt is együtt töltöttük, illetve a családunk is
csatlakozott hozzánk Harry londoni lakásában. Szerencsére a rajongók is
elfogadták valamennyire, hogy az általuk imádott fiú szíve foglalt.
Most
persze jöhetne az ”örökké együtt leszünk” szöveg… Nem. Tudjuk, hogy bármi is
történjen, hálásak vagyunk egymásnak. Mindketten elkövettünk hibákat,
szereztünk egymásnak boldog pillanatokat, feledhetetlen, utánozhatatlan
érzéseket. Szeretjük egymást és nem felejtünk.
Fogalmam
sincs, hogy hol leszünk néhány hónap, akár év múlva. Nem tudom, hogy ennek a
szerelemnek milyen lesz a jövője. Talán jön egy másik lány, aki elrabolja tőlem
Harry szívét és Ő úgy dönt, hogy a mi történetünknek itt a vége. Talán én
találok valakit, aki izgalmasabb, jobb, mint Ő. Lehet, hogy elválnak útjaink,
de visszatalálunk egymáshoz. Rájövünk, hogy a másik nélkül csak fél emberek
vagyunk. Hiányzik a szívünk másik fele. Lehetetlen megjósolni a jövőt. Ezért
nem is aggódok, hogy hová jutunk. A jelen pillanatait kiélvezzük és csak a
mának élünk.
Köszönettel
tartozom az égieknek. Igaz, hogy elment mellőlem egy fontos személy, akit a mai
napig szeretek, de megbocsájtani már sajnos nem tudok neki. Viszont köszönettel
tartozom, amiért oly sok évig velem volt és mindent megtett, hogy Cody-nak,
anyának és nekem meglegyen mindenünk, amit szeretnénk.
Viszont helyette belépett egy olyan ember az életembe, akiről nem is gondoltam volna, hogy valaha ilyen fontos szerepet fog betölteni a szívemben, a lelkemben. Nem érdekel, hogy hányszor bántott meg, szeretem Őt. Vannak az életünkben olyan különleges személyek, akiknek bármit elnéznénk, mert a szeretetünk irántuk sokkal erősebb, mint az elkövetett tett utáni gyűlölet. Tiszta szívemből szeretem Harry-t és ezt már senki sem tudja megváltoztatni.
Viszont helyette belépett egy olyan ember az életembe, akiről nem is gondoltam volna, hogy valaha ilyen fontos szerepet fog betölteni a szívemben, a lelkemben. Nem érdekel, hogy hányszor bántott meg, szeretem Őt. Vannak az életünkben olyan különleges személyek, akiknek bármit elnéznénk, mert a szeretetünk irántuk sokkal erősebb, mint az elkövetett tett utáni gyűlölet. Tiszta szívemből szeretem Harry-t és ezt már senki sem tudja megváltoztatni.
Sziasztok!
Ez a nap is elérkezett... Őszintén mondom, hogy nem tudom, mit kellene írnom. A történetnek vége.
Nem fogok nagyon hosszú búcsúzkodást lebonyolítani. Lényegre törő leszek, mert sosem voltam a szavak embere.:D
Remélem, hogy mindenki örül, amiért happy end-el zárult Ariana és Harry sztorija. Először nem a boldog befejezést helyeztem előtérbe, de valamiért mégis emellett döntöttem.
Amikor az utolsó sorokat írtam, megkönnyeztem és tudatosult bennem, hogy itt a vége. Sajnos.
Köszönök nektek mindent. A sok-sok kedves, bátorító szót, azt, hogy mindig mellettem voltatok. Miattatok írtam az újabb részeket. Soha az életben nem gondoltam volna, hogy majd megnyitok egy blogot és ennyien fogják olvasni. Csak, hogy egy kis statisztikát mondjak: több, mint 60 ezer oldalmegjelenítés, jelenleg 229 komment. Tényleg nem tudom elmondani, hogy mennyire hálás vagyok nektek.
(Nem kérem, hogy írjatok véleményt, aki szeretne az úgyis ír, aki nem, az nem. Minden esetre köszönöm az eddigieket.:))
IMÁDLAK BENNETEKET!♥
Búcsúzik tőletek - de nem véglegesen: Nóri xx (és persze Hariana :D)
:') Best fanfiction ever! :)) Hiànyozni fog, nem is kérdés! :( De nagyon örülök, hogy olvashattam! *-* IMÀDOM! <3
VálaszTörlésÉs akkor ne is szomorkodjunk sokáig, mi lesz a következő blog címe? :D De tényleg, ugye lesz?? :3
Szia!
TörlésAnnyira örülök, hogy ilyen véleménnyel vagy a blogomról, komolyan...hihetetlen!:) Köszönöm a szép szavakat:))
Itt az új blog, ha még nem láttad: http://xfastcarharrystylesx.blogspot.hu/
Remélem, hogy az is annyira tetszeni fog, mint a NCTY.:)
Norah O. xx
ez így olyan rossz!!! miért van vége??? ha lesz egy új blogod,akk elküldöd a címét? Szeretnék akkor is izé bigyó finomságcsomagot küldeni!! szeretlek!!! Orsikaaa
VálaszTörlésSzia!
TörlésItt az új blog és ne szomorkodj!:) http://xfastcarharrystylesx.blogspot.hu/
Nem kell küldened semmit, elég az, hogy olvasod/olvastad a történetet és a kommentjeidet imádom, mindig jó kedvem lesz tőle!!:) Én is szeretlek!:)
Norah O. xx
Annyira nagyon jo volt *.* :-) ^_^
VálaszTörlésSzia!
TörlésKöszönöm és örülök, hogy tetszett!:)
Norah O. xx
Nagyon tetszett a blogod! Csodás történet volt! Sok sikert kívánok a jövôben is! xx:A.
VálaszTörlésSzia!
TörlésÖrülök, hogy tetszett és köszönöm szépen!:)
Norah O. xx