2013. június 29., szombat

15. fejezet - A zseniális terv

Szép szombat délutánt mindenkinek!:)
Először is elnézést, hogy ilyen későn hozom az új részt, de rengeteg dolgom volt, amit nem sorolnék fel. A lényeg, hogy most már itt vagyok és ez lett az eddigi leghosszabb rész. Ebben is lesznek fontos pillanatok, de a következő részekben egy kicsit felgyorsul a cselekmény és nem húzom tovább az idegeiteket a csókkal.:P
Mielőtt olvasni kezdtek, megemlítenék egy díjat, amit a héten kaptam. Nagyon szépen köszönöm!:) Ezért elég hosszú lesz a bejegyzés.:D
A feliratkozók száma már 22-nél jár, ami megint csak örömöt okoz nekem és köszönöm az előző részhez a kommentet!:)
Még mindig várom a véleményket.:)
Jó olvasást!
DestinyB xx



Köszönöm a díjat Vivi♥-nek.:) 
I. Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.
II. A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!
III. 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
IV. 11 embert kell megjelölni

1. Nagy One Direction rajongó vagyok.
2. A kedvenc dalom most Bruno Mars Treasure című száma.
3. Van egy nővérem.
4. Utálom a kémiát és a fizikát.
5. Szeretem a focit és a forma 1-et is :D
6. Külföldön 12 éves koromban voltam először, Németországban.
7. Remélem, hogy egyszer eljutok egy 1D koncertre.
8. Nehezen nyílok meg az emberek előtt, ezért kevés barátom van, de bennük feltétel nélkül megbízok.
9. Utálok rendet rakni a szobámban.:D
10. Minden napomat azzal kezdem, hogy iszok egy bögre kakaót.
11. Tavaly voltam a Hungaroringen és találkoztam Sebastian Vettellel.

1. Ki a példaképed? Demi Lovato:)
2. Mikor kezdtél bele a blog írásba? Idén áprilisban.
3.Kedvenc állat? Kutya és delfin.
4.Mi az álmod? Jelen pillanatban az, hogy találkozzak a 1D-vel.
5.Melyik hírességgel találkoznál szívesen? Bruno Marssal nagyon király lenne és ha már találkozok vele, igazán énekelhetne nekem egy dalt :DD  
6.Jártál már külföldön? Ha igen hol? Igen. Németország, Csehország, Szlovákia és Ausztria.  
7.Directioner vagy?  Igen:)
8.Szereted az Éjjel-Nappal Budapestet? Nem szoktam nézni, de a dalt imádom, mert Tóth Gabi énekli.
9.Mi a kedvenc filmed? Grease.
10.Hány éves vagy? 17.
11.Neked szimpatikus város? London, New York, München

1. Kedvenc dalod?
2. Mikor voltál először külföldön? (Ha voltál már.)
3. Miért kezdtél blogot?
4. Melyik az az ország, ahol szívesen laknál?
5. Kedvenc tantárgy?
6. Szereted Selena Gomez-t? 
7. Hány éves vagy?
8. Van testvéred?
9. Kikéred valakinek a véleményét a blogodról?
10. Mit gondolsz Lady Gagáról?
11. Kedvenc étel?

Akiknek küldöm:
Macy
Sweety
domii. †
Most mások nem jutnak eszembe.

ÉS VÉGÜL ITT AZ ÚJ RÉSZ.:) 



„Abból még nem lehet baj, ha eljátsszuk, hogy együtt vagyunk. A baj ott kezdődik, ha tényleg érzünk valamit a másik fél iránt.”

-Menj fel twitterre – mutatott a képernyő felé. Azt csináltam, amit mondott, de gőzöm sincs, hogy mi fog ebből kisülni…

-Mégis mit akarsz te ott? – érdeklődtem.
-Kiírom, hogy 1 óra múlva bejelentek valamit a hotel előtt és aláírásokat is osztok – mondta büszke fejjel.
-Normális vagy? – hitetlenkedtem. – Ha ezt kiírod, akkor csak rajongók fognak idejönni, nem kevesen.
-És ők nem tudnak fotót készíteni? – húzta fel a szemöldökét. Én csak megráztam a fejem. – Van jobb ötleted?
-Ami azt illeti… igen! – kacsintottam rá.
-Kíváncsian várom – fordult a hátára és a plafont kezdte bámulni. Van egy olyan érzésem, hogy abban bízik, hogy majd azt mondja, hogy ez egy hülye ötlet. Sajnos ez nem fog megtörténni, mert a tervem bombabiztos és két legyet ütünk egy csapásra.
-Majd megtudod Styles – mondtam és megnyitottam a facebook-omat.
-Nem szeretem, ha a vezetéknevemen szólítanak – úgy gondoltam, hogy ideje visszavágni.
-Nem szeretem, ha az emberek, jelen esetben te, úgy szólítasz, amit ki nem állhatok, de már mondtam párszor – válaszoltam, de nem néztem rá.
-Értem, baby – közérdekű információ: Harry Styles hülye. Végleg bebizonyosodott. – Mikor kerül sor a béna ötletedre?
-Nem tudom, miről beszélsz. Várj, tudom. A zseniális, korszakalkotó, Einstein-t megközelítő tervemről. Nos, az kb. két óra múlva következik be – nevettem. Gőzöm sincs, hogy miért, de jól érzem magam. Néha rám jön az ötperc és olyankor nem lehet leütni. Azért hamarosan magamhoz kell térnem, mert nem akarom a saját ötletemet elcseszni, vagyis inkább a Harry-ét, de mindegy.
-Inkább nem szeretném tudni, hogy mit nevetsz ennyire. Szóval még van két órám, akkor addig előkerítem Zayn-t – állt fel az ágyról és kiment a szobából.

Megint egyedül maradtam, ezért úgy döntöttem, hogy nem maradok a szobában, hanem inkább felfedezem a medencét. Utána megtudakolom Tomtól a banda twitter jelszavát és összehívom a fiúkat. Először az ötletem egy nagy baromság volt, de Harry segített ezzel a twitter-dologgal. Az a baj, hogy feltűnik majd neki is, de erre is gondoltam. Ha észreveszi a hasonlóságot a két terv között, akkor majd azt mondom neki, hogy az én fejemben hamarabb megszületett. Vagy beveszi, vagy nem. Különösebben nem izgat. Átöltöztem az egyik bikinimbe, amit még tavaly kaptam Lautól és egy rövidnadrágot kaptam magamra. A kezembe fogtam egy törülközőt, bár úgysem fogok csobbanni, azért fel kell készülni mindenre. A fiúkból simán kinézem, hogy belelöknek a medencébe. A telefonomat a zsebembe tettem és a fülhallgatót is vittem magammal. A kulcsot leadtam a portán, hogy a ”barátom” ne zaklasson vele. Amikor kiértem a fülledt szállodából, mert elromlott a légkondi, megcsapta testemet a szellő és örültem, hogy végre kiszabadultam.

Kerestem egy üres napágyat és letettem magamat, majd körülnéztem. Szerencsére egyik fiút sem láttam itt, így nyugodtam dugtam be a már hangos zenét játszó fülhallgatómat. Sokkal jobb idő volt, mint amihez Londonban szoktam. Ott majdnem minden másnap esett az eső és borult volt az ég. Most legalább napsugarakat is látok, nem csak sötét felhőket. Időközben megkaptam a fiúk koncerttervét és a turné állomásainak idejét is. Jól áttanulmányoztam és nem akartam hinni a szememnek. Miamiban is lesz koncert. Mindig is el akartam oda jutni, mert eszméletlen hely lehet, képeket már láttam, de élőben sokkal jobb lehet. Persze, ha itt Liverpoolban már örülök a melegnek, akkor mi lesz velem Miamiban? Meg fogok sülni az biztos. De legalább nem a szolárium barnít le.
A ma esti koncertről csak annyit jegyeztem meg, hogy 9 órakor kezdődik, de a fiúknak és nekem is, ott kell lenni 8-ra. Tehát a tervemet majd egy kicsit fel kell gyorsítani.

-Ariana! – ordított valaki a fülembe. Azt sem tudtam merre kapjam a fejemet, vagy, hogy egyáltalán élek-e még és a szív roham nem sodort-e el az égiekhez. Nagyon megijedtem. Louis önelégült képével találtam szembe magam.
-Normális vagy bassza meg? – ordítottam a fülébe, aminek meglett a hatása, mert beleesett a vízbe. Jót röhögtem rajta, miközben fogtam a fülemet az előbbi miatt, mivel ő is a fülembe kiabált.
-Ariana Baker! Neked annyi! – jött ki Louis csurom vizesen és felém tartott. Gyorsan kivettem a fülemből a lejátszót, majd nem törődve vele, futni kezdtem, mert tudtam, hogy mit akar. Engem aztán nem fog belelökni.
-Szerintem nem – kiáltottam vissza neki és már futottam is. Nagyon gyors voltam, talán még az általános iskolai rekordomat is megdöntöttem, amit nem nehéz. A medence körül rohangáltunk, mint két idióta. Aki ott volt, biztos, hogy nem nézett minket hülyének.
Észrevettem, hogy Louis hirtelen megáll és liheg.
-Basszus. Miért…vagy…ilyen…gyors? – mondta néhány levegővétel között. Szépen kiröhögtem, de azonnal abbahagytam, mert felbukkant Liam. A két fiú gonoszan összemosolygott. Nekem annyi.
-Kettő az egy ellen srácok? Ez nem fer – tettettem kislányos sértődöttséget, de nem úgy tűnt, mintha meghatotta volna őket, ugyanis mindketten szélsebesen közeledtek felém. Úgy döntöttem, hogy inkább ”hősi halálom” lesz és mire odaértek volna, én már beugrottam a vízbe.
-Szemétség. Én akartam belelökni – hisztizett Louis.
-Nyugi haver. Lesz még lehetőséged rá – mosolygott sunyin Liam.
-Ezt meg hogy érted? – szálltam ki a vízből. De azonnal vissza is estem, mert a móka mester meglökött, én meg elvesztettem az egyensúlyomat.
-Szégyelld magad! Egy lányt vízbe lökni… - duzzogtam, de rám se hederítettek, csak nevettek Louis előző akcióján. Itt az idő a bosszúra. Amíg ők dörzsölték a szemüket, mert gondolom annyira vicces volt az esésem, haha, hogy a hátuk mögé siettem és meglöktem őket. Puff. Engem most kapott el a röhögő görcs, de észnél voltam, így nem vártam meg, míg kiszállnak, hanem felkaptam a telefonomat, a törülközőt és a fülhallgatót. A portán el akartam kérni a kulcsot, de mondták, hogy ”Mr Styles” már felment.

Benyitottam a szobába és Harry egyből rám emelte tekintetét. De, ahogy meglátott, úgy tört ki belőle a röhögés. Köszi Styles, nagyon rendes és együtt érző vagy.
-Veled meg mi történt? – kérdezte, miután sikerült valamennyire abbahagynia.
-A drága haverjaid belebasztak a vízbe – válaszoltam dühösen. – Te hol voltál?
-Mi az szerelmem? Csak nem féltékeny vagy? – jött oda hozzám és játszotta magát.
-Én? Féltékeny? Mégis kire? A kamu pasimra? – nevettem el magam.
-Nem tudsz hazudni. Amúgy Eleanorral találkoztam – mondta, mire én felhúztam a szemöldökömet. – Most meg mi van?
-El nem Louis barátnője? – vontam kérdőre.
-Nem randin voltunk, hanem segítettem neki ajándékot venni, mert két hét múlva lesznek másfél éve együtt. Egyébként meg semmi közöd hozzá – húzta fel az orrát és visszafeküdt az ágyra. Én lefagyva álltam pár másodpercig, de aztán elkezdtem fázni, ezért jobbnak láttam, ha gyorsan letusolok és száraz ruhát veszek fel.
-Normálisan is válaszolhatsz – vetettem oda neki, majd bezártam magam mögött a fürdőszoba ajtót, hogy még véletlenül se jöjjön ide be. Siettem mindennel, mert még a bejelentést is szervezni kell. Kiléptem az ajtón, mert én idióta elfelejtettem ruhát bevinni, így muszáj volt kijönnöm. Persze Styles le sem vette a szemét rólam és főként a lábaimat nézte. Én pedig úgy tettem, mintha nem is lenne itt. Visszasuhantam és felöltöztem. Laza ruhadarabokat választottam, de azért jól is akartam kinézni az első közös fotómon Harryvel. Meg persze a rajongók is most látnak először, tehát nem lehet olyan ágról szakadt kinézetem. Egy természetes sminket is varázsoltam magamra és ennyi volt. Majd a koncert előtt még Lou biztos átöltöztet.
-Kész vagy édesem? – léptem ki nagy vigyorral az arcomon. Már megint jó kedvem van. Szegény srác szerintem azt sem tudta, hogy hol van és engem meg egy földön kívülinek nézett.
-Tessék? – jött ki az első szó a száján.
-Mi bajod van? – néztem rá humorosan. – Amúgy meg jó lenne, ha nem ebbe a szakadt rövidnadrágban lennél az első közös fotónkon.
-Lehet, hogy én vagyok a hülye, de nem értek semmit – mondta zavarodottan.
-Nem lehet. Biztos, hogy hülye vagy, de elmagyarázom – ültem le mellé az ágyra. – Gyakorlok a szerepemre, miszerint a barátnőcskéd vagyok és ezért szólítottalak úgy, ahogy. Amúgy meg megint jó kedvem van, de nem tudom, hogy miért. Csak jól érzem magam. Ja, még egy utolsó dolog és így már lehet, hogy felfogod a dolgokat. Hamarosan megyünk le a szálloda aulájába és bejelentjük, hogy együtt járunk. Este a koncerten pedig énekelhetsz nekem egy dalt, de ne túl nyálasat – mosolyogtam rá, majd felálltam és az ajtóhoz mentem, de visszanéztem egy pillanatra. – A nadrágot tényleg vedd át.
Nem foglalkoztam vele, hogy szoborként ült ott. Sokkal inkább foglalkoztatott az, hogy megszerezzem a csapat twitter jelszavát, ezért Tom keresésére indultam. Zaynnel futottam össze és azt tanácsolta, hogy a recepción nézzem meg, mert ott látta beszélgetni valakivel. Igaza is lett, mert a pultnál támaszkodott a és nagyban magyarázott valamit. Muszáj volt megszakítanom ezt a hatalmas, élményekben gazdag beszédet.
-Khm. Szia Tom – köszörültem meg a torkom, hogy rám figyeljen.
-Hello Ariana. Mi szél hozott erre? – jó kedvében volt, az biztos. Mostanában ez elég ritka, mert valamiért mindig piroslik a feje. Ez így egy jó kezdet.
-Tudod, beszéltem Zaynnel és azt mondta, hogy ki akar tenni egy képet magáról, amit ma készített a medencénél. Viszont elfelejtette a jelszót és megkért, hogy kérdezzem meg tőled, mert te biztos tudod – olyan jól hazudtam, hogy azt tanítani kellene. Pedig ezt az indokot most találtam ki, amikor jöttem le. És hogy miért Zayn-t mondtam? Mert elárult néhány dolgot, tehát velünk van. Így simán tud nekem falazni, nem úgy, mint a többiek.
-Hát fejből nem tudom, de mindig itt van a zsebemben a cetli, amire rá van írva. Tessék – halászta ki a kis papírt és ideadta nekem.
-Köszönöm. Ma még visszakapod – nevettem és már ott is hagytam.
Siettem fel a szobába. Harry megint eltűnt, de most ez nem érdekelt. A lényeg, hogy belépjek twitterre. Azért remélem, hogy öltözik, mert mindjárt itt a zseniális tervem ideje.
Beírtam a jelszót. A felhasználónevet alapból tudtam, mert az csak annyi volt, hogy ”onedirection”, így nem nehéz. Elfogadta. Remek, most pedig kiírunk egy információt, ami tuti befutó lesz és néhány Liverpool-ban lévő fotóst is érdekelni fog.
„Szép napos délutánt minden rajongónak innen Liverpool-ból. Reméljük, ti is annyira jól érzitek magatokat, mint mi és a koncertet is nagyon várjuk. Most jöjjön a legfontosabb rész. Fél óra múlva a hotel előtt lesz egy nagy bejelentésünk, vagyis csak a banda egyik tagjának, ami sokakat először rossz érzéssel fog eltölteni, de talán utána elfogadják és vele együtt örülnek. Találkozunk a szálloda előtt. 1DHQxx”
Sikeresen kiposztoltam és láttam, hogy a rajongók már elkezdtek agyalni, hogy vajon mi lehet a nagy hír. Akkor jól alakul a tervem, mert biztos lesznek a hotel előtt egy páran.
-Szia baby – robogott be az ajtón Harry. Most nem foglalkoztam a megszólítással. Túl sokszor hallottam ahhoz, hogy megint kioktassam ebben a témában, így inkább nem köszöntem neki.
-Mit csinálsz? – ült le az ágy szélére és érdeklődve figyelt.
-A tervem jól alakul – vetettem rá egy győztes mosolyt. – Amúgy 20 percen belül kész kell, hogy legyél. Látom még mindig nem sikerült átöltöznöd.
-Dolgom volt, oké? Miért? Mi lesz akkor? – állt fel és elővett a bőröndjéből egy tiszta fehér pólót és egy farmert. Gondolom, tusolni indult.
-A perfekt tervem bekövetkezik – vigyorogtam.
-Hurrá – tettette a lelkesedést. – Megyek fürödni. Ne aggódj, kész leszek, mire menni kell.
-Remélem is – néztem rá. Becsuktam maga mögött az ajtót és már csak a víz csobogását hallottam.
Ez idő alatt én csak a monitort bámultam és láttam, hogy néhány rajongó már ki is találta, hogy mi lesz a bejelentés. Jobbak, mint Columbo. Vagy inkább okosabbak.
-Ezt nem hiszem el – rontott be az ajtón Liam. Őt követte mindenki, kivéve Zayn.
-Baj van? – csuktam le gyorsan a laptopom tetejét.
-Mi folyik itt? – jött ki félmeztelenül a fürdőszobából Styles. Hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok. Na jó, túl régóta hazudok magamnak. Nagyon jól néz ki úgy, ahogy van. Sajnos.
-Feltörték a twitterünket – mondta idegesen Tom.
-Mi? – értetlenkedett Styles.
-Mi nem világos ezen? Valaki belépett és kiírt valami bejelentés dolgot – mondta Niall. Közben Louis leült mellém az ágyra. Most én jövök. El kell mondanom, mert ezek képesek az összes nyomozót és a rendőrséget ráállítani az ügyre.
-Én voltam – jelentettem ki és minden szempár rám szegeződött.
-Tessék? – kérdezte egy oktávval magasabban Louis.
-Mit nem értesz? – fordultam felé, ő pedig már válaszolt volna, de a menedzser nem hagyta.
-Miért csináltad? – jött közelebb Tom. – Hogy tehetted ezt?
-Nem törtem fel, mert engedélyt kértem rá – válaszoltam.
-Kitől? – húzta össze szemöldökét Liam. Na erre most mit mondjak? Túl sokáig nem kellene gondolkodnom, mert az már gyanús lesz.
-Harrytől – mondtam egy nevet, ami legelőször eszembe jutott. Most rá nézett mindenki.
-Igaz ez Harry? – gyanakodott Tom. Nekem kell válaszolnom helyette, mert a végén rájönnek, hogy csak hazudtam.


-Te mondtad, hogy kerítenünk kell fotósokat és azt nem mondtad, hogy a rajongók nem számítanak annak. Tehát azt terveztük, hogy kiírjuk a twitterre ezt a nagy bejelentés dolgot és akkor majd sokan ide jönnek. Lehet, sőt biztos, hogy igazi fotósok is jönnek valamilyen újságtól. Így pedig két legyet ütünk egy csapásra, mert be is jelentjük, hogy együtt járunk és meg is csókoljuk egymást – vázoltam fel a dolgokat. Hatalmas csend. Valaki igazán megszólalhatna, mert már nyomaszt ez az egész.
-Hát ez remek ötlet volt gyerekek. Talán még az én kreativitásomat is túlszárnyalta – mondta nevetve Tom Stylesnak és nekem. – Így este a koncerten még egyszer megerősítheted, hogy együtt vagytok és szeretitek egymást – nézett Harryre.
-Öhm igen. Szerintem is – mosolygott zavarodottan az említett. Azt sem tudta, hogy hol van. Biztos kell neki egy kis idő, amíg felfogja, hogy mit beszéltünk az elmúlt percekben.
-De igyekeznetek kellene, mert mindjárt letelik a fél óra – figyelmeztetett minket Niall az órájára nézve.
-Uh, tényleg. Harry vedd fel a pólódat és induljunk – parancsoltam rá. Még mindig az előzőek hatása alatt volt, ezért csinálta, amit mondtam.
-Hátha most nem szorultok be a liftbe – jegyezte meg cinikusan Tom. Igen, ezt muszáj volt mondania. Persze a fiúk jót nevettek rajta.

5 megjegyzés:

  1. nagyon,de nagyon jó lett,alig várom a következő részt,és Ariana milyen jól hazudik az egyszer biztos :)Nagyon várom a kövit,és nagyon kis okos ötletet eszelt ki az biztos.Nagyon de nagyon várom a következő részt!!<3

    VálaszTörlés
  2. szia :D nagyon szép a blogod és a töri is nagyon ott van!!!♥,feliratkoztam:D nézz be te is hozzám http://dark-forces-the-new-life.blogspot.sk/ kérlek olvad el a törim és a tetszik komizz! ♥ köszönöm :D +KÖVÍÍÍ RÉSZT GYORSAN!!! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia:)köszönöm :D és ígérem, benézek és ha tetszik fel is iratkozok :DD

      Törlés